Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Éljen a haza, menjetek haza! solt
Éljen Kim Ir Szen? Kovács Miklós
Éljenek a magzatvédők, vesszenek a feministák! –efhá– [F. Havas Gábor]
Éljenek a vidrák, a bálnák és az ausztrál kormány! / A tigrinyák, a béke és a kukac R. S. [Révész Sándor]
Eljő az a nagy, szép idő Sarkadi Ilona
Elképzelhető lenne, azonban figyelembe kell venni… Mezei György
Elkésettség és aktualitás Nánay István
Elkezd a dolgok végére járni Nádasdy Ádám
Elkezdünk számítani Seres László
Elkezelt ingatlanok Zolnay János
Elkülönbözés Forgács Éva
Ellenforradalom Rév lstván
Ellenkultúrából mítosz? Ébli Gábor
Ellenpontok Erdélyben G. T. [Fényi Tibor]
Ellenreform(áció) Pető Iván
Ellenségem ellensége… Tischler János
Ellentét valójában nincs Iványi Gábor
Ellentmondás a Beszélőben? Szalai Pál
Ellenzék [Kisbali László]
Ellenzék vagy kritikai nyilvánosság? Vajda Mihály
Ellenzékben a kulturális bizottság Révész Sándor
Ellenzékből ellenzékbe Ara-Kovács Attila
Elmarad a hét / A javuló közérzet restaurációja / Nemzeti gerinc és sertésoldalas / Édesanyám számol / Harmincparancsolat k.(g.)l.
Elmehetünk a bús mocsárba… Révész Sándor
Elméleti koalíció – gyakorlati kormány? Gyurovszky S. László
Elmélkedés egy vereségről Bauer Tamás
Elmélkedés egy vereségről Bauer Tamás
Elmélkedés egy vereségről Bauer Tamás
Elmentek a katonák… Gervai András
Elmés ügyek Újvárosi Viktor [Somogyi János]
Elmosódó tények? (Fáy Árpád)
Elmosódott arcélek Zádori Zsolt
Elnézést kérünk
Élni a holtakért – írni az élőkért Martin M. Simecka
Elnök vagy nem elnök… Radványi Ákos
Elnökök és vezérek Barcsi János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon