Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Egy szózuhatag Langmár Ferenc
Egy talált vers újracsomagolása Bán Zsófia
Egy tálból Kálmán C. György
Egy tanácsadó feljegyzései Ádám Zoltán
Egy tárgy élete és gondolatai Hajdu István
Egy tárgy megtisztítása Dékei Kriszta
Egy tartozás Sebők Marcell
Egy távozó ódája G. István László
Egy tekercs Kálmán C. György
Egy telefonhívás, szívkórház, meg egy el nem küldött levél Solt Ottilia
Egy teljes élet Hegedűs B. András
Egy tévedés Szalai Pál
Egy tilalommal kevesebb, vagy egy elvtelenséggel több? Szabó Miklós
Egy tiszta hang F. Havas Gábor
Egy tisztes­ség­te­len elbeszélő történetei Deczki Sarolta
Egy titkosan kezelt nyomtatvány (Dr. Dömötör Ákos)
Egy történelmi dokumentum elé Gereben István
Egy történet csíráiról Patricia Highsmith
Egy törvény (g)átfutása T. P. [Tálas Péter]
Egy törvényre Petri György
Egy törvénytisztelő jogász / A hét örökzöldjei / Gazdaságis fejek és Piszkos Fred / Drága Kuncze Úr! seölt [Solt Ottilia–Eörsi János]
Egy új birodalom –czki– [Gyekiczki András]
Egy új világrend felé Carl Gershman
Egy újfajta félelem bűvöletében Eörsi István
Egy újpesti polgár vallomásai (1941–1948) Kováts Albert
Egy úr Kemény István
Egy úriemberi megállapodás végére Langmár Ferenc
Egy úrinő Bán Zoltán András
Egy úttévesztés jóvátétele Szalay László
Egy vadász dohogásai Kőszeg Ferenc
Egy vagy három Jugoszlávia Vajna János
Egy válasz Vitányi Ivánnak Solt Ottilia
Egy valódi mester Havas Fanny
Egy vasgolyó Bán Zoltán András
Egy védő-óvó intézkedés Blaha Márta
Egy végjáték kezdete / Mentőöv Mexikónak / A Z–4 (nl) [Neményi László], Bódis, Tálas

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon