Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Hon a hazában
Honi légvédelem [Nagy W. András]
Honnan jött az utánpótlás? Eörsi János
Honnan jöttek…? Breitner Péter
Honpolgárok vagy nemzettagok? Könczöl Csaba
Honthy Hanna az ál-operettben Bikácsy Gergely
Honvédelmi alapelvek: Miről vitatkozzunk?
Honvédelmünk alapjai (Dr. Szűcs László)
Hopp, te Zsiga! Erdős Virág
Horn Gábor, a Liga megbízott elnöke lt [Solt Ottilia]
Horn Gyula és mi magunk Kőszeg Ferenc
Horn Gyula külügyi államtitkár érve­lése a parlamentben (1988. október)
Horn témái
Hors-d’eau T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]
Horthy Miklós (1868–1957) Karsai László
Horthy Miklós (1868–1957) Karsai László
Hortobágy–Recsk–Dunapataj Varga Balázs
Horváth Aladár: „A leggyorsabban megtérülő befektetés a szegényekben van” Révész Sándor, Zádori Zsolt
Horváth Aladár: „A leggyorsabban megtérülő befektetés a szegényekben van” Révész Sándor, Zádori Zsolt
Horváth Aladár: „Álljatok meg, emberek! Ez egy őrült helyzet!” Révész Sándor, Zolnay János
Horváth Aladár: „Álljatok meg, emberek! Ez egy őrült helyzet!” Révész Sándor, Zolnay János
Horvátország, Jugoszlávia és a magyar nemzeti érdek Kende Péter
Horvát–szerb háború? Bódis Gábor
Hosszú búcsú Dalos Rimma
Hosszú hasalás után… révész
Hosszú listák éjszakája Adam Michnik
Hosszú menetelés Nagy W. András
Hosszú menetelés egy dönteni képes társadalom felé Marx György
Hosszú menetelés egy dönteni képes társadalom felé Marx György
Hosszú út – rövid vasút Péterffy Ágoston
Hosszú útról visszatérni… révész
Hőstelenül Hajdu István
Hőstörténet Solt Ottilia
Hőstörténet Solt Ottilia
Hőstörténet Solt Ottilia
Hová fusson a kufár? Révész Sándor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon