Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Hangos zsebek Polinszky Márta, Szabó Zsolt
Hangosabban? Halkabban! M. G. P. [Molnár Gál Péter]
Hangosbeszélő (Korábban rádió) Vicsek Ferenc
Hangpróba Nagy W. András
Hangsúlyok
Hangulatjelentés Magyarország külpolitikájáról Rockenbauer Zoltán
Hangvétel, harminc évre Zaszkaliczky Gergely
Hangyatérkép Tóth Krisztina
Hannah Arendt 1956-ról – mai szemmel Erdélyi Ágnes
Hannah Arendt és Kertész Imre a gonosz banalitásáról Szilágyi-Gál Mihály
Hannah Arendt és Kertész Imre a gonosz banalitásáról Szilágyi-Gál Mihály
Hannah Arendt két modernitása Kovács Gábor
Hány a magyar? Kőszeg Ferenc
Hány ember fér el egy szobában? F. Havas Gábor
Hány görög él Albániában?
Hány hét a Világ? Rejtő Gábor
Hány katonát akarunk látni? Kőszeg Ferenc
Hány lépés a határ? [Kiss Ilona]
Hány lépés előre, hány lépés hátra? Ara-Kovács Attila
Hány nap a száz nap? Vajna János
Hányadán állunk?
Hanyadvonal Kálmán C. György
Hányan vagyok? Galántai Zoltán
Hanyas vagy? Szilágyi György
Hápogás helyett révész
Happy Secretary / Új kisdolgozat / Cseresérelmek nwa [Nagy W. András]
Harag és a Nemzeti Nánay István
Harag nélkül Bori Erzsébet
Haraszti naphosszat elnézné Csurkát
Harasztiék Ember Mária
Harc a lelkekért? A vallás küldetése a szekularizált világban Kisbali László
Harc az életért Dr. Avihu Ronén
Harcban állnak…
Harcban az SZDF-fel Varga Kristóf
Harcok egy koncepció körül Lukács Péter
Harcolni vagy megalkudni? Bruck Gábor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon