Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Háború és béke Izraelben Tatár György
Háború és bűnhődés Kőszeg Ferenc
Háború és tévé V. J. [Vajna János]
Háború lesz!
Háború lesz!
Háború miatt a határ nem üzemel Blaha Márta
Háború van, újra háború Ara-Kovács Attila
Háborúban és békében Rostoványi Zsolt
Hack Péter (SZDSZ)
Hack Péter: „Elmondtam az ellenérveimet…” Kőszeg Ferenc
Haderőszak Vit László
Hadikommunikáció Pál Melinda
Hadrendben Gavra Gábor
Hadrendben Gavra Gábor
Hadúr-ünnep Szabó Miklós
Hágai Brioni? Juhász József
Hagyjuk a vért! Oblath Gábor
Hagymatorony és gótika Lázár István
Hagyományos rokonszenv, új érdekellentétek a magyar–lengyel kapcsolatokban Kovács András
Haider és az ő „harca” Dalos György
Haiti: Visszaszámlálás / Csehország: Jólét a jólétnek üzen / Haider a magyarok ellen uszít / „Kemény nacionalista vagyok” (Harmat), HL [Holka László], KI [Kiss Ilona], M. T. [Meszerics Tamás]
Haj, ne hátra, haj, előre! –eö– [Eörsi János]
Hajdúvész révész
Hajh, kutyafáját, harcias legény! Solt Ottilia
Hajléktalanítás –efhá– [F. Havas Gábor]
Hajléktalanok – a szavak és számok hálójában Győri Péter
Hajnali 4-es Költők Fron Nazi
Hajnali alien Tandori Dezső
Hajnalórán bérctetőről… Fodor Andrea
Hajóházas Tábor Ádám
Hajózni pedig muszáj – lenne Szabó Gábor
Hajrá könyvárusok! (pm) [Pap Mária]
Hajrá, magyarok – 1960 Glauziusz Tamás
Hajtóvadászat az orosz civilek ellen Aryeh Neier, Leonard Benardo
Hajtűkanyar Bori Erzsébet
Hal Hartley: Az amatőr borz [Bori Erzsébet]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon