Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Micsoda hát a szép szabadság? Vári György
Micsoda megtiszteltetés... Eörsi István
Mielőtt a kakas megszólal… nagy
Miénk a cybertér, Tyukodi pajtás… Papp László Tamás
Miénk a miniszterelnök R. S. [Révész Sándor]
Miénk a székház, tiétek a lekvár! Szőke Zsuzsa
MIÉP toplista
Miért (nem) volt filozófus Hannah Arendt? Pató Attila
Miért 1989? Mink András
Miért Bokros?
Miért Bokros?
Miért bukik meg a kormány? Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia
Miért Ceausescu? Bodor Pál
Miért Ceausescu? Bányai Péter
Miért elfogadhatatlan az átalakulási törvény Országgyűlés elé beterjesztendő tervezete? Bokros Lajos
Miért elfogadhatatlan az átalakulási törvény Országgyűlés elé beterjesztendő tervezete? Bokros Lajos
Miért elfogadhatatlan az átalakulási törvény Országgyűlés elé beterjesztendő tervezete? Bokros Lajos
Miért épül a Lágymányosi híd? Benyó Bertalan
Miért fogyóeszköz a pénzügyminiszter? Csaba László
Miért hátrál a kormány? Lakatos Mária
Miért hátrál a kormány? Lakatos Mária
Miért hátrál a kormány? Lakatos Mária
Miért is ne? Heller Ágnes
Miért is van ekkora hisztéria? Beszélő
Miért iszonyodtok a párt névtül? [Kisbali László]
Miért kell a konföderáció? Molnár Gusztáv
Miért kellett mennie Bors Jenőnek? Fényi Tibor
Miért kezdődött és miért lett vége? Deák Péter
Miért legyek én tisztességes? Fényi Tibor
Miért lehetséges tiltani a holokauszt tagadását?
Miért lehetséges tiltani a holokauszt tagadását?
Miért lehetséges tiltani a holokauszt tagadását?
Miért lesz világkiállítás Budapesten? Langmár Ferenc
Miért lett gróf Zrínyi a viccek céltáblája? Grecsó Krisztián
Miért mumus a feminizmus? Neményi Mária
Miért munkanélküli? Eörsi Mátyás

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon