Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Minden kényszer nélkül… K. I. [Kiss Ilona]
Minden maradt a régiben? Juhász József
Minden ország menekültje menjen saját hazájába –efhá– [F. Havas Gábor]
Minden párttitkár a tarsolyában hordta a marsallbotot (dési)
Minden tegnap volt Bán Zoltán András
Minden természetes Győri Hanna
Minden tilos, ami nem kötelező Újvárosi Viktor [Somogyi János]
Mindenhez a többség sem elég Hack Péter
Mindenki anyukája Révész Sándor
Mindenki egy ellen, egy mindenki ellen Pál Attila
Mindenki hozzon magával még egy Orbán Viktort Nyusztay Máté, Simon Zoltán
Mindenki ír majd verseket Branko Miljković
Mindenki Jánoskái –lt [Solt Ottilia]
Mindenki kap műsoridőt Révész Sándor
Mindenki nyerni akar Darvasi László
Mindenki temploma
Mindenkinek a saját diktatúrája Tompa Andrea
Mindenkinek! Laki Mihály
Mindennapi börtönünk Lovas István
Mindennapi rasszizmusunk
Mindennapi rasszizmusunk
Mindennél drágább esküvői tószt
Mindenről a németek tehetnek? / Jaj a legyőzöttnek / A japán csoda / Felálltak a tb-önkormányzatok / A politika vagy a pénz a hatalom? / A Magyar Igazság Amerikában / Szomszédok lt [Solt Ottilia], nl [Neményi László]
Mindent eliszunk, de a Dumát akkor se hagyjuk! Vitalij Moszkalenko
Mindent elölről kell kezdeni? F. Havas Gábor
Mindent késve Ember Mária
Mindent lenyelni? (Győri György), Kopasz János
Mindent szabad?! Kiss Ilona
Mindent vele… Szőke Zsuzsa
Mindig kíváncsian alszom el Németh Gábor
Mindkét nem érzékenységével Csáky Marianne
Mindszenty és Barankovics Szabó Miklós
Mindszenty vitatott hónapjai Veszprémben Holtzer Loránt
Minimum Hajdu István
Miniszteri feledékenység
Minisztériumhoz köthető? Kemény Vagyim

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon