Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Miért ne fojtsunk gyíkot a tehén vizeletébe? [Kisbali László]
Miért ne Pétert! Bauer Tamás
Miért nem kóstoljuk meg? Krokovay Zsolt
Miért nem lehet, ha szabad Tóth Judit
Miért nem ment választani? Tar Sándor
Miért nem nyertünk (Székely József)
Miért nem szavazok Walesára? Adam Michnik
Miért nem szereti a globalizáció Budapestet? Széky János
Miért nem szeretjük a turistát? Sebők Emília
Miért nem tettem eleget a behívóparancsnak? Csorba Béla
Miért nem vagyok szociáldemokrata… Solt Ottilia
Miért nem vett a kóbor buszurmán ukrán kurvát Budapesten? Zufar Garejev
Miért nem? Mikes Tamás
Miért nincs, ha van Kádár Judit
Miért pont a sakk? Szabolcsi János
Miért pont ők? Neményi László, Révész Sándor
Miért pont Szlovénia? (f. t.) [Fényi Tibor]
Miért reszel az anyád mozarellát az én pizzámra is, mikor tudja, hogy utálom? Podmaniczky Szilárd
Miért rossz dilettánsnak lenni? Kun Miklós
Miért rossz sors a cigánysors? Görög-Karády Veronika
Miért rosszalkodnak a magyar filmírók?
Miért tetted ezt, Imre?
Miért van (és lesz) szükség a Beszélőre? Litván György
Miért van Milosevics még mindig hatalmon Szerbiában? Ognjen Pribicsevics
Miért van ott, ahol van? Kornis Mihály
Miért veszélyes az anyanyelv? Végel László
Miért volt kíváncsi Fejtő Ferenc? Rajk László
MIG-et vagy Gripent?
Mihail Szergejevics Gorbacsov úrnak, a Szovjetunió Elnökének
Mihez van joga az ellenzéknek? Joszi Szarid
Mik enyésznek, mik nem enyésznek? Tandori Dezső
Miként fessük át a vöröset rózsaszínre, avagy hogyan mentsük meg Oroszországot? Kovács Kristóf
Mikiegerek parlamentje? Csányi Kinga
Mikor a szeretők veszekednek… Vajna János
Mikor nagyapáékra rátalált a fiúisten Háy János
Mikor van a háborúnak vége? Juhász József

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon