Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Minisztériumi minősítés Bán Zsuzsa
Minőségi társadalom Solt Ottilia
Mint a kondenz­csík Deczki Sarolta
Mint a mókus fenn a fán… –efhá– [F. Havas Gábor]
Mint aki épp erre ment Balla D. Károly
Mint az okos lány a mesében Nyaranta Aranka
Mint egy nyitott borotva… bori
Mint mindig… Jevgenyij Popov
Mintafeljelentés [Kisbali László]
Mintaprivatizáció Jóföldi Zsuzsa
Mintaszabók Révész Sándor
Mintha Marno János
Mintha normálisak lennénk… R. S. [Révész Sándor]
Mintha ott se lettünk volna Mink András
Mintha vezetné valami a kezüket Lajos Sándor
Mióta kérdés a törökkérdés? Révész Sándor
Miradouro Andrási Gábor
Mire a nyugdíjba vonulásból nyugdíj lesz z. zs. [Zádori Zsolt]
Mire jó az AIDS? Eörsi István
Mire jó az orosz kaviár Nyugaton? Perneczky Géza
Mire kell a MIG–31-es?
Mire kell az a pénz? S. O. [Solt Ottilia]
Mire lesz képes egy beteg társadalom Krasztev Péter
Mire megjelenünk K. F. [Kőszeg Ferenc]
Mire nem volt felhatalmazva Verebélyi Imre? –eö– [Eörsi János]
Mire peng és mire pang? Révész Sándor
Mire szolgál és mit jelent a Jegybank függetlensége? Csontos László
Mire való a demokráciánk? M. Tóth Balázs
Mire van hatásköre a kormánynak
Miről gondoskodnak a „gondoskodó önkormányzatok”? Ladányi János
Miről szól ez a könyv? Jan Tomasz Gross
Mísa Vitalij Moszkalenko
Miségiség az értelmiségiség Tandori Dezső
Miserere Tóth Krisztina
Miss Marple és az „anyagias tények” F. Havas Gábor
Mit ad Magyarország? Szent-Iványi István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon