Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Műbalhé? Ágoston Vilmos
Műbírálat, négy tévedésben Kálmán C. György
Mucsa vagy Európa? / Tisztelt Szerkesztőség! (Amon Zsolt), (Kocsis László)
Műfaji kaval­kádban vonulnak el Földes Györgyi
Műhely, 1993/5 (Sarkadi)
Műhelygyakorlatok Ovidiu Pecican
Műholdfény Révész Sándor
Működnének a vészjelzők Révész Sándor
Mulassatok jól Németh Gábor
Múltfeltárás és rendszerváltás Litván György
Múltunk jelene Szabó Miklós
Mumus-e a Nemzeti Alaptanterv? Kelemen Péter
Mumusváltás (rs) [Révész Sándor]
Munka nélkül, segítség nélkül H. L. [Holka László]
Munkajog a Legfelsőbb Bíróság felett K. L. [Kozák László]
Munkamegosztás Vargha Márton
Munkáról, morálról – kesudió ürügyén Maróti Lajos
Munkás képviselők Tölgyessy Péter
Munkásellenőrzést! Vas János [dr. Sebes József]
Munkásmegmozdulások Lengyelországban, 1976 Tischler János
Munkásököl és az SZDSZ Eörsi János
Munkásököl vasököl Kis János
Munkástanácstalanság Eörsi János
Munkatársaink helyszíni tudósításai F. Havas Gábor, Solt Ottilia
MURA FAMILIJAKI PECIPIJA Demeter Ágoston
Műsorozás révész
Mussolini-koporsó – nemzetiszínű lánggal Horváth Jenő
Muszáj-birodalom? Kiss Ilona
Muszáj-e hősnek lenni, ha nem lehet? Konrád György
Muszájprovokátorok révész
Musztafa Kemál Magyarországon Kende Tamás
Mutáló Erosz Halasi Zoltán
Mutatja, vagy mondja? –lt [Solt Ottilia]
Műtörténet elöl-hátul Hajdu István
Művészeink Hajdu István
Művészek / Bomlasztók György Péter

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon