Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Történészi ténykedés tények nélkül Csongovai Per Olaf, Eörsi László
Történet, áthangszerelve Zádori Zsolt
Történetek a beat mögül Barna Imre
Történetek a szomorú időkből Végel László
Történetet vagy történelmet kutassunk?
Történetet vagy történelmet kutassunk?
Törv. védve lt [Solt Ottilia]
Törvény a határon túli magyarokról Renate Weber
Törvény a szomszédos államokban élő magyarokról Udvarvölgyi Zsolt
Törvény a vallásszabadságról – és akiknek nem tetszik Mészáros István
Törvény és szabadság Pőcze Gábor
Törvényerőre emelkedett az alázat Szigeti István
Törvényes csalás (Lakatos Tibor), Újvárosi Viktor [Somogyi János]
Törvényes jogsértés? Szikinger István
Törvényes lelkiismeret [Kisbali László]
Törvényes munkaidő –seölt– [Solt Ottilia–Eörsi János]
Törvényhozási számtan
Törvényjavaslat a volt politikai rendőrség (III/3-as osztály) kötelékébe tartozó titkosügynökök közéleti szereplésének korlátozására [Eörsi János]
Törvénykönyv vagy kívánságlista? Vida Krisztina
Törvénymérgezés Spira Veronika
Törvénytelen avantgárd Sasvári Edit
Törvénytelen behatoló vagy törvényen kívüli őr? Szántó T. Gábor
Törvénytől sújtva -up- [Upor Péter]
Törvény… B. J. [Bodnár János]
Torz magyar abortusztörténet Németh György
Törzsfejlődés Kiss Ilona
Törzsi tantárgyak demokratikus órarendje Ara-Kovács Attila
Totem és tabu / Várost a jelképhez! / Tiszta, világos kávéház / Regnum Marionum nwa [Nagy W. András]
Tóth Ilona Eörsi László
Tour de Paris Dékei Kriszta
Tovább kell lépni Hazafi József
További egyetértés
További szakértői vélemények t. a.
Tovarisi konyec (Kecskeméthy Géza)
Tőzsdekrach Langmár Ferenc
Tragikomikus operett-ország Nánay István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon