Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Vállalva, de mit? Bauer Tamás
Vallás és totalitarizmus Cs. Gyímesi Éva
Vallásos pedagógusok állami iskolákban Hallgatag Kornél [Hegyi György]
Vallásos-vallástalan többség-kisebbség Szántó János
Vallásszabadság és pluralizmus Mink András
Vallásszabadság: egyetemes jogok, nemzetközi normák Szent-lványi Ilona
Valljunk magunkról! (Fekete György)
Valóban győztünk? Andrzej Katynski
Valóban nem fontos? Sonja Licht
Válogatás a Beszélő 1990-es évfolyamából
Válogatás a Beszélő 1991-es évfolyamából
Válogatás a Beszélő 1992-es évfolyamából
Válogatás a Beszélő 1993-as évfolyamából
Válogatás a Beszélő 1994-es évfolyamából
Válogatás a Beszélő 1995-ös évfolyamából
Válogatott bekezdések Esterházyból a posztszovjet olvasónak
Valóság kontra pénz Eörsi János
Valóságpróza és látszatvalóság Balla D. Károly
Válságban cselekedni [Kis János]
Válságból káosz. Közép-Ázsia tegnap és ma Kende Tamás
Válságkezelő program – A liberális megoldás
Válságmenedzselő érdekképviselet lt [Solt Ottilia]
Válságtűrő demokráciák Greskovits Béla
Váltjuk a rendszert Kálmán C. György
Változatlan hadsereggel? Deák Péter
Változatok a fundamentalizmusra Vajna János
Változatok a kiszolgáltatottságra Eörsi János
Változatok a személyes és a politikai szabadság viszonyára Dénes Iván Zoltán
Változatok egy állandóra Révész Sándor
Változatok egy géppisztolysorozatra (krp) [Krasztev Péter]
Változatok egy témára –lt [Solt Ottilia]
Változatok német témákra Vajna János
Változatok sötét húrra Varsányi Erika
Változékony múlt Bauer Tamás
Változó idők, változó erkölcsök / Liberalizmus: jövedelmi kategória vagy szellemi tartás? / Véletlenek egybeesése? Gyurovszky, Neményi
Változó szlovákiai közhangulat? Gyurovszky S. László

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon