Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Vaklárma a platformok körül Feischmidt Margit
Vakoló Fényi Tibor
Vaktérkép e táj Zádori Zsolt
Vákuumfalvak, vákuumiskolák Zolnay János
Vakvágányon Vit László
Valahol Európában Gelencsér Gábor
Valaki hiányzik (Béki)
Valakit körülállnak Imreh András
Valami a versírásról Ferencz Győző
Valami az első szamizdat-verseskötetről Radnóti Sándor
Valami bűzlik Dáciában Bíró Béla
Valami bűzlik Galliában? Zirkuli Péter
Valamit már biztosan tud Krusovszky Dénes
Válas(s)z!
Válas(s)z!
Válás, de kinek a hibájából? Bauer Tamás
Válassz szakszervezetet! – de hogyan? –seölt– [Solt Ottilia–Eörsi János]
Válassz! Sz. Bíró Zoltán
Válasz
Válasz Karsai László
Válasz a cigányújság (Romano Nyevipe) körkérdésére [F. Havas Gábor]
Válasz a fanyalgóknak [Szabó Zoltán]
Válasz a kérdésre: mi a demokrácia? Boros János
Válasz a körkérdésre Fehér Ferenc, Heller Ágnes
Válasz a válaszra Tölgyessy Péter
Válasz a „költői kérdésre” Nádasdy Ádám
Válasz az európai németkérdésre Frederik Kempe
Válasz és kitekintés Pick Róbert
Válasz Féderer úrnak Révész Sándor
Válasz hamis tételekre Szentesi György
Válasz Johann Tillnek Koncz Lajos
Válasz Kása Csaba Aki szegény ne tanuljon… című írására Varga Júlia
Válasz Kertész Péternek Révész Sándor
Válasz Maróti László úrnak Solt Ottilia
Válasz Németh Gézának Bartus László
Válasz öcsémnek [Sándor L. István]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon