Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Változó társadaom 1848–1849-ben Fónagy Zoltán
Változtatás – változás nélkül? Bányai Péter, Saszet Ágnes
Vám- és Pénzügyőri Versenyhivatal
Vámháború K. I. [Kiss Ilona]
Vampok, nagy L-lel Telente Levente [Csuhai István]
Van egy könyv Kálmán C. György
Van egy Petákunk! K. F. [Kőszeg Ferenc]
Van egy titkos vénám… Révész Sándor
Van esély? Ádám Zoltán, Révész Sándor
Van ilyen párt! Szilágyi Ákos
Van képük hozzá Kisbali László
Van kiút? Tamás Gáspár Miklós
Van különbség! Bauer Tamás
Van még kártya a pakliban Laki Mihály
Van új a nap alatt Eörsi, Neményi
Ván-dor-lás… Sebők Zoltán
Van-e a csp-ben 9 milliárd? lt [Solt Ottilia]
Van-e az államnak keresnivalója polgára hálószobájában? Morvay Krisztina
Van-e baloldali antikommunizmus? Lázár Guy
Van-e élet a földön a rock’n rollon túl Rock’n Bauer [Rockenbauer Zoltán]
Van-e élet az RMDSZ-en túl? Bányai Péter
Van-e ellenzék? Vitányi Iván
Van-e ellenzéki alternatíva? Csizmadia Ervin
Van-e értelme az underclass kategória használatának? Ladányi János, Szelényi Iván
Van-e jobb alternatíva?
Van-e ma népi író? Radnóti Sándor
Van-e magyar irredentizmus? Bíró Béla
Van-e magyarellenesség Szlovákiában –gyurovszky–
Van-e még értelme a nemzetnek? Fejtő Ferenc
Van-e pokol? Magyar László András
Van-e Vallásügyi Tanács? A Szerk., Iványi Gábor
Van-e volna a történelemben? Németh G. Béla
Vándorló történetek Nagy Boglárka
Vanitatum Vanitas Hajdu István
Vannak itt szakértők? Kollár György
Vannak kiutak F. Havas, kőszeg, solt

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon