Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Az utolsó mondat Bene Sándor
Az utolsó simítások előtt Eörsi János
Az utolsó SZER-per 1967-ben Révész Béla
Az utolsó tangó borz [Bori Erzsébet]
Az utolsó tangó? Solt Ottilia
Az utolsó utáni mondat Bori Erzsébet
Az utópia ígéretéről a heterotópia bizonytalanságáig György Péter
Az utópia piaca Hajdu István
Az úttörők üzenete Beszélő
Az üvegalmárium Radnóti Sándor
Az üzenet Bán Zsuzsa
Az üzenet és a pásztor Éliás József
Az X-edik változat Andor Mihály
Az Ybl hitelezői Eörsi János
Az Ybl szerződései –eö– [Eörsi János]
Az ’56-os hagyomány a szamizdat Beszélőben Szilágyi Sándor
Az „Édentől” délkeletre [Tóth Gábor Ákos]
Az „egyszerű-nagyszerű” emberekről (Rajnai Ervin)
Az „élő Expo” is halott Z. J. [Zolnay János]
Az „emberarcú fasizmus” felé
Az „énekes forradalom” Iványi Gábor
Az „Erény múzeuma” Bene Sándor
Az „idegenbe szakadt” demokratikus hagyomány Orosz István
Az „iskolamester” Könczöl Csaba
Az „iskolamester” Könczöl Csaba
Az „ördög” és a tények [Tálas Péter]
Az „örök vamzer” Eörsi László
Az „új koalíció” és az új koalíció – három év után Adam Realista
Az „urambátyám szocializmustól” a „haverok kapitalizmusáig” Zuglói László [Árva László]
Az „urambátyám szocializmustól” a „haverok kapitalizmusáig” Zuglói László [Árva László]
Az „urambátyám szocializmustól” a „haverok kapitalizmusáig” Zuglói László [Árva László]
Az „utolsó csatlós” utolsó népszerűsítése Gadó György
Az „utolsó csepp”? könczöl [Könczöl Csaba]
Azért a véletlen az úr… Révész Sándor
Azért a víz… he-he! (kőszeg)
Azért forognak a fogaskerekek –eö– [Eörsi János]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon