Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
„Az embereknek viszket a tenyerük, hogy fegyvert foghassanak” Kiss Ilona
„Az embernek van feje” Bori Erzsébet
„Az én íróságom nem tud más lenni, mint hosszútávfutás” Szebényi Cecília
„Az enyém, a tied mennyi lármát szüle…” Köllő János
„Az erő hiánya – kihívás” Kőszeg Ferenc
„Az év könyve” Lázok János
„Az idő nem nekünk dolgozik”
„Az igazi tragédiák a háború után kezdődnek” Tadeusz Olszanski
„az írás a legelvetemültebb szenvedélyem…” Petri György
„AZ LÁTSZIK, HOGY ÉLETÜNK SZÁMOS PONTON METSZETTE EGYMÁST” Setét Jenő
„Az oroszoknak nincs okuk félni az orosz fasizmustól” SZ. B. Z. [Sz. Bíró Zoltán]
„Az osztályharc szellemében társadalmi egység nem fog kifejlődni” Révész Béla
„Az üléspont határozza meg az álláspontot” zádori
„Azon a kedden” Hegedűs B. András
„Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók” / Miénk itt a tér! (zolnay), Mink András
„Azt hiszitek, én nem vagyok olyan magyar, mint ti?” Eörsi László
„Azt hittem, hogy fikció, pedig emlék…” Imreh András
„Azt írtam le, ami tényleg történt” Barna Imre
„Bajuszomat egy elnökségért” / Párizs érvei / A szlovák modell (SVKI) [Tálas Péter], (TP) [Tálas Péter], Vajda György
„Báránybőrbe bújt birkák…” Neményi László
„Bármilyen állításom hamisságáról meggyőzhető vagyok” Pál Melinda
„Bátor embertől búcsúzunk” Hegedűs B. András
„Beépíteni a kultúrát a köznapokba” Vajna János
„Bekapnám mindkét horgot...” Rádai Eszter
„Békés békétlenek” Magyarországon Páci Ferenc
„Békés” forradalom Afrikában Kovács Miklós
„Belpolitikai jelentőségű ügy” Dr. Hagelmayer István, Dr. Nyikos László, L. F. [Langmár Ferenc], Langmár Ferenc
„BIZONYÁRA TÚLZÓNAK TARTJA AZ ESZMÉNYKÉP TITULUST” S z á r a z A n d r á s
„Bizonyos ügyeket rá lehet bízni a miniszterre” F. Havas Gábor, Solt Ottilia
„Bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül” Molnár Péter
„Biztos támaszunk van a hadseregben…” Kiss Ilona
„Bízvást!…” Bazsányi Sándor
„Bocsáss meg, de mi az, hogy románként?” Martos Gábor
„Bodri tehát nem kutya?” (Eric Weaver)
„Bosszúálló ne légy és haragot ne tarts…” (III. Mózes 19:18) Iványi Gábor
„Bosszút akarnak állni rajtam” [Kiss Ilona]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon