Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A svasztika
A szabad demokraták és a magyar demokrácia Lázár Guy
A szabad demokraták esete a kultúrával Gyurgyák János
A Szabad Demokraták Szövetsége tiltakozik…
A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testülete és az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportjában létrejött Liberális Koalíció megállapodása
A Szabad Demokraták Szövetségének gazdasági és szociális választási programja
A Szabad Demokraták Szövetségének önkormányzati programtézisei Vági Gábor
A Szabad Demokraták Szövetségének vezetősége részére (Mendly Árpád és felesége)
A szabad kultúra ára Demszky Gábor
A Szabadelvű Szocialisták Platformja Szabó Zoltán
A szabadelvű üzenet Kis János
A szabadesés legyen hozzád hű, és isten irgalmazzon neked Tandori Dezső
A szabadok és a fiatalok Eörsi János
A szabadság árnyéka [Kisbali László]
A szabadság és a közösség ügye Fehér József
A szabadság filozófusa Újlaki Gabriella
A szabadság iskolája Tamás Ferenc
A szabadság kalandja I. Kun Miklós
A szabadság kalandja II. Kun Miklós
A szabadság kis körei Lalík Sándor
A szabadság levegője Barna Imre
A szabadság mint kényszerképzet Barna Imre
A szabadság Napja és a populizmus árnyéka Tábor Ádám
A szabadság öt korlátja Wekler Ferenc
A szabadság szele Dékei Kriszta
A szabadság szelleme [Kisbali László]
A szabadság szigetei, azok lakói és a likvidátorok – a hetvenes években Kozák Gyula
A szabadságról Márkus György
A szabadságról – Márkus Györggyel vitázva Kis János
A szabadulás útvesztői Kiss Ilona
A szabály az szabáj Révész Sándor
A száj büdösségéről [Kisbali László]
A száj görbülése Mecseki Rita Eszter [Petőcz András]
A szakítás Orosz István
A szakítópróba –eö– [Eörsi János]
A szakképzés vesztesei Liskó Ilona

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon