Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A puha hatalom Dobrovits Mihály
A purgálószer Csillag István
A Puskin-expressz Fron Nazi
A Quaestor-ügy kapcsán Dobrovits Mihály
A Quaestor-ügy kapcsán Dobrovits Mihály
A Rácz-jelenség Szilágyi Sándor
A radikális gazdasági és társadalmi reformok útja Tardos Károly
A radikális gazdasági reform perspektívái Magyarországon Zuglói László [Árva László]
A radikális gazdasági reform perspektívái Magyarországon Zuglói László [Árva László]
A radikális gazdasági reform perspektívái Magyarországon Zuglói László [Árva László]
A radikális szelídségről Petri György
A rádiónak és a tévének nincs alapítója… R. Á. [Radványi Ákos]
A Rádióról Faragó Judit
A rádióról, egy teherautóról és a stílusról Várkonyi Benedek
A rádiótörő és a rádióbél [Révész Sándor]
A Rátz, a Pásztor meg az angyal
A Rátz, a Pásztor meg az angyal
A ravasz külpolitika veszélyei Neményi László
A Realbank nézőpontja Dr. Czakó András
A realitás illúziója vagy az illúzió realitása? Kovács Gábor
A realitás művészete –eö– [Eörsi János]
A reálpolitikus, a próféta és a szelíd lényeglátó kísérletei a magyar politikai skizofrénia feloldására Dénes Iván Zoltán
A reformkorszak alkonya Zolnay János
A reformvaucserek Gereben Ágnes
A regényhősnő mégsem tér haza – I. rész Márton László
A regényhősnő mégsem tér haza – II. rész Márton László
A regényhősnő mégsem tér haza – III. rész Márton László
A régi fénykép titka Kováts Albert
A régi fiúk Németh Gábor
A régi galamb és a régi sólyom Karátson Gábor
A régi kerékvágásban Niedermüller Péter
A régi nóta Justyna Gorlewska
A régi-új modell (Upor)
A régió szélén, a világ közepén Hajdu István
A régiók az Európai Unió országjelentésében Szaló Péter
A régiók szerepe az európai integrációban Horváth Gyula

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon