Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Dolgozó és nem dolgozó rendőrök Újvárosi Viktor [Somogyi János]
Dombóvári kiszorítós –up– [Upor Péter]
Dombra föl, völgybe le F. Havas Gábor
Domus Matrum (–up–) [Upor Péter]
Don Quijote Mexikóban Bikácsy Gergely
Donáth Ferenc emlékezetére Radnóti Sándor
Donáth Ferenc és Losonczy Géza levele az MDP Központi Vezetőségéhez Donáth Ferenc, Losonczy Géza, [Kis János]
Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz / Nagy Imre levele Donáth Ferenchez Donáth Ferenc, Nagy Imre
Donáth Ferenc levele szerkesztőségünkhöz (Donáth Ferenc)
Donáth Ferenc síremlékénél Ludassy Mária, Vásárhelyi Miklós
Donáth Ferenc síremlékénél Ludassy Mária, Vásárhelyi Miklós
Donáth Péter (1938–1996) Forgács Éva
Donna Quijote és a pártok malmai révész
Döntés szilárd pilléreken Solt Ottilia
Döntés után Szabó Zoltán
Döntsön a nép? Pap András László
Dornbach kontra Bauer lt [Solt Ottilia]
Doylestowni levél Szegal Borisz
Dr. Antall felelőssége Solt Ottilia
Dr. Antall József miniszterelnök úrnak a Beszélő szerkesztői
Dr. Antall trojkája –nk– [Mink András]
Dr. B.-nének nem jár kártérítés Kóródi Mária
Dr. Boross Péter úr Kiss Imre
Dr. Faustus villanyt gyújt
Dr. Godott úr őexcellenciája kormányára várva Tamás Gáspár Miklós
Dr. Noha know-how-ja Ambrus Judit
Dr. Noha-történetek Eörsi István
Dr. Pákh Tibor „elmebetegsége” K. Gy. [Krassó György]
Dr. Samu Istvánnak Jakab Károlyról készült elmeorvos-szakértői véleményéhez a véleményező kiegészítései (Dr. Samu István)
Dr. Szendi József püspök levele Grósz Károly miniszterelnökhöz (Dr. Szendi József)
Dr. Vörös Imre alkotmánybíró különvéleménye
Drága Barátaim! Tamás Gáspár Miklós
Drága Barátaim! Tamás Gáspár Miklós
Drága Éva! Révész Sándor
Drága ezüst (neményi)
Drága Gyuri! Tamás Gáspár Miklós

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon