Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Drága jó Descartes-om,
Drága Rádai Eszter! Tamás Gáspár Miklós
Drága, mint Lenin! Vitalij Moszkalenko
Dragan kapitány / Oktogonale? / Bős / MSZOSZ–Frohburg Rt. / Elhúzódó krízis – megfenyegetett pénzügyminiszter pé/nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]
Drago Jancar (1948)
Drákói engedékenység Eörsi János
Dráma Mazóviában Hamberger Judit
Drámai döntések előtt Yehuda Lahav
Drégely Imre
Dreh dich nicht um Karafiáth Orsolya
Dreyfus, avagy az ártatlanság banalitása Ludassy Mária
Drog és jog Dénes Balázs
Drog: ok vagy következmény? Rockenbauer Nóra
Druzsba tanár úr Újvárosi Viktor [Somogyi János]
DTK, az indifferens differens
DTK, az indifferens differens
Dudás József és ’56 Eörsi László
Duli-fuli kisgazdák Mink András
Duna menti füzér Janáky István, Koris János
Duna Tv borz [Bori Erzsébet]
Duna-dosszié [Haraszti Miklós]
Duna-konferencia Szerdahelyen E. J. [Eörsi János]
Duna-medence-politika vagy Európa-politika? Vajna János
Duna-stratégia – Európa új mederben Gauder Péter
Duna-völgyi árnyak Hamberger Judit
Dunagate I. Révész Béla
Dunagate II. Révész Béla
Dunagate III. Révész Béla
Dunakiliti: nem kompromisszum, hanem hazaárulás – mondja Lányi András R. S. [Révész Sándor]
Dunatáji liberalizmus Bretter Zoltán
Dupla Maddox Hegyi Gábor
duplaszerzők Ádám Zoltán, Neményi László
Duray Miklós pere
Dzerzsinszkij megadta magát… K. I. [Kiss Ilona]
Dzsentrik öröksége Eörsi János
Dzsudzsák szelleme és a protestáns etika

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon