Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Interjú Bakó Andrással Szív Ernő
Interjú Cornelius Castoriadisszal –efhá [F. Havas Gábor]
Interjú Demszky Gáborral, Sebes Gáborral zj [Zolnay János]
Interjú Forgács Pállal E. J. [Eörsi János]
Interjú Nagy Bálint építésszel
Interjú Vászolyi Erikkel a perről és Hajnóczy Péterről Szerdahelyi Zoltán
Interkontinentálisan és ötletesen Hajdu István
Internet-demokrácia? Sajó András
Interpelláció és válasz
InterPicin Dombóvár felé Forgách András
Intervencióból integráció? Kiss Ilona
Ioan Ungur elvtársnak, Hajdú Győző
Ioszif Brodszkij – Kublanovszkijról
Ipi-apacs, enyém a lakás –matern–
Irak és a terrorizmus az amerikai politikában Neményi László
Irak és az amerikai belpolitika Neményi László
Irak mint alkalom Mázsa Péter
Irán Khamenei alatt – és utána? Ablaka Gergely
Iránban véget ér a középkor? Vajna János
Irány a csoda Eörsi János
Irány a posvány Révész Sándor
Irány Brazília?! Schiller József
Irány: a gyakorlati transznacionalizmus Vajna János
Irány: Bizánc – Még egyszer a Hernádi-ügyről
Irány: Bizánc – Még egyszer a Hernádi-ügyről
Irány: Bizánc – Még egyszer a Hernádi-ügyről
Iránytű nélkül Győrffy Katalin, Nagy Boldizsár
Iránytű vagy zsákutca? Tőkés Rudolf
Író-olvasó találkozó Abonyban, avagy éljen Bary József! (Fodor László)
Iroda, lom, tank, könyvek Kálmán C. György
Irodalmi napok Kassán Pomogáts Béla
Irodalom a díványon Kálmán C. György
Irónia – működésben Bazsányi Sándor
Irónia... és mélyebb értelem Suller Gabriella
Íror. zd. kuk. Tandori Dezső
Írország: az erőszak spirálja / Oroszország: a vezércsel / Grúzia: újra együtt / Lapszemle / Szimbólum / Majdnem észrevétlenül / Jó hír / Megálló (nl–ki) [Neményi László–Kiss Ilona], lt–szeg [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon