Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Különös házasságok EÖ–Z. J. [Eörsi János–Zolnay János]
Különvélemény Sebestyén Mihály
Külpolitikai helyhatározó Ara-Kovács Attila
Kultúra és politika Eörsi István
Kultúra már van, munka még nincs Sándor Eleonóra
Kultúrajándékok Sinka Sándor
Kultúrák harca? Samuel P. Huntington
Kulturális és fényképi találkozások a lausanne-i Musée de l’Elysée-ben Lugo [Lugossy Lugo László]
Kulturális kis piros Grecsó Krisztián
Kulturális pluralizmus és a „magától értetődő” világ megingása Márkus Mária
Kultúrbotrány Dalos György
Kulturkampf? efhá–solt [F. Havas Gábor–Solt Ottilia]
Kultúrkíséret a sétához (–s) [Solt Ottilia]
Kultúrpolitika – távirányítással Frans van der Wel
Kultusz Mestyán Ádám
Külügyek vagy külkapcsolatok? Vajna János
Külügyi szivattyúk (eö) [Eörsi János]
Kuncog a krajcár F. Havas Gábor
Kuncze (kőszeg)
Kuncze Gábor: „Az ellenzék bolyong a kulccsal, de nem találja az ajtót” Neményi László, Révész Sándor
Kuncze Gábor: „Az ellenzék bolyong a kulccsal, de nem találja az ajtót” Neményi László, Révész Sándor
Kundera megkísértése Barna Imre, Christian Salmon
Kupa Mihály legszebb négy éve –rc– [Langmár Ferenc]
Kurbjuweit és Sparwasser Turai Tamás
Kurdisztán: A fekete Róma Zourabi Budi
Kurdok védőőrizetben? Vajna János
Kurosawa, a képíró (bikácsy)
Küszöbön a „szent háború”? Rostoványi Zsolt
Kutatások (K) (Bencsik János), A Szerk.
Kútból nem lesz szalon Ambrus Judit
Kutya Kiss Noémi
Kutyák Vitalij Moszkalenko
Kutyaként olvasni Dr. Rottweiler Snuki (Ph. D.)
Kutyameleg Bada Györgyi
Kutyaszorító – Önéletrajz és beszélgetések önmagammal Eperjesi Géza [Erdélyi Ágnes]
Kutyaugatás a mennyországban Saszet Ágnes

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon