Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Közérdekű bejelentés Demszky Gábor ügyében
Közérdekű – személyes – nyilvános – titok Majtényi László
Közérdekű – személyes – nyilvános – titok Majtényi László
Kőzet és láva Kováts Albert
Közgazdaságtanunk különbözőségeiről Pete Péter
Közgyűlések után – privatizáció előtt Papp Emília
Közgyűlési viharok előtt Langmár Ferenc
Közhasznú kényszer F. Havas Gábor
Közigazgatási bíráskodás Hack Péter
Közjáték Ottóval K. J. [Kis János]
Közjó és államrezon Tamás Gáspár Miklós
Közjószágok és tévhitek Vito Tanzi
Közlekedési és hatalmi koncentráció Budapesten – solt –
Közlemény Vass István
Közlemény
Közlemény
Közlemény a Nemzeti Illemhely pályázatokról Szijj Ferenc
Kozmikus élvezeti cikk Liszka Tamás
Kozmofunkcionalizmus Hajdu István
Közös nyilatkozat
Közös teher Kozák László
Közösség megsértése [Kőszeg Ferenc]
Közösségből unió, unióból közösség Vajna János
Közösségi szolidaritás 1945 előtt (győri)
Közpénzből magánszolgáltatás (zolnay)
Közpénzek civil kézben Tamás Tibor
Közpénzek, magánkockázatok Barbara Wiechno
Központ, Közrekedés (Fleischer Tamás)
Központosított egyenlőtlenség Fodor Elek
Központosított szétaprózottság Letenyei Róbert
Kozsa Pál, a Díjbeszedő Rt. vezérigazgatója:
Közszolgálati olvasónapló mar-os [Martos Gábor]
Közszolgálatiság és diskurzus Pócsik Andrea
Közszolgálatiság és társadalmi felügyelet Szilády Szilvia
Köztársaság tér, 1956 Eörsi László
Köztársaság tér, 1956–2006 Mink András

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon