Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kötekedve a halottal Kőszeg Ferenc
Kötelességünk, de van-e bátorságunk hozzá? Vajda Júlia
Kötelező fecsegés Mihancsik Zsófia
Kötés Halasi Zoltán
Kötött pályán Péter Bálint
Köttessék gentleman agreement Darvas Iván
Kótyavetye helyett stratégiát –czki [Gyekiczki András]
Kótyavetye? Bauer Tamás
Kovács–Kovalovszky F. Petres Éva
Kovaföld, perlit, zeolit nwa [Nagy W. András]
Kovbojok és falfúrók Varga Balázs
Következményekről és megelőlegzéseikről – (a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára) Laczó Ferenc
Kőviskó és gólyafészek Konrád György
Közakarat lt [Solt Ottilia]
Közbe kellett volna avatkozniuk!
Közbeszólás
Közbetegek, tisztiorvosok dr. Kuti Vilma
Közbotrány – ó –
Közel a 2000-hez –kl– [Kozák László]
Közel-Kelet-Európa, a veszélyközösség
Közel-Kelet-Európa, a veszélyközösség
Közeledések és távolodások – kzs – [Kárpáti Zsuzsa]
Közelgő kereskedelmi örök béke? / Felháborodás és frusztráció / A szociáldemokraták és a német megbízhatóság [Neményi László]
Közeljövőképek K. F. [Kőszeg Ferenc]
Közelről
Közép-Amerika, a válsággóc Kovácsy Tibor
Közép-Ázsia: pániszlamizmus vagy pántürkizmus? Rostoványi Zsolt
Közép-Európa tragédiái és reményei Josef Jarab
Közép-Európa-Körző (mar-os) [Martos Gábor]
Közép-Európa: elitista ideológia? Demszky Gábor
Közép-európai limesek Pomogáts Béla
Közép-Európának nincsen párja Ara-Kovács Attila
Középkori művészetünk Kováts Albert
Középosztály és magyarság [Kisbali László]
Középtechnika / Főmérnök / Csúcspolitikus / Szarajevó nwa [Nagy W. András]
Középvezetőkből középosztály Eörsi János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon