Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Költő a toronyban Szegő János
Költői válasz Eörsi István
Költői válasz Visky András
Költői variációk
Költők, sírok Várady Szabolcs
Költségvetési hitel – 50 százalékos kamattal Langmár Ferenc
Kolumbusztól a Columbiáig Galántai Zoltán
Kóma szubsztancia 2. Podmaniczky Szilárd
Kombinatorika M. A. [Mink András]
Kommentárok az „ügynöktörvényhez” Hack Péter
Kommunista diktatúra után nacionalista diktatúra? Szilágyi Imre
Kommunista piacgondolkodás Várady Tibor
Kommunisták a forradalomban Révész Sándor
Kommunisták és ellenzékiek Vizi András
Kommunisták voltak – Nagy Imre és mártírtársai –
Kommunisták voltak – Nagy Imre és mártírtársai –
Kommunizmus kiválasztottaknak Borisz Jelcin
Kommunizmus, terror, Péter Gábor ollója Mink András
Komoly úr, komoly szándékkal Solt Ottilia
Komolyan venni Kálmán C. György
Komolyzenei látlelet I. Eszes Kinga
Komolyzenei látlelet II. Eszes Kinga
Komótos bátorság, szép relativizmus Petri György
Komplex amerikai tragikomédia Neményi László
Kőműveskanállal a parlamentbe Gyurovszky S. László
Koncentrált támadás a párt politikája ellen Hegedűs István
Koncepciós mítoszrombolás Eörsi László
Koncepciós mítoszrombolás II. Eörsi László
Koncepciós per a Kádár-rendszerben: A Hagemann-ügy Ungváry Krisztián
Könczöl Csaba (1947–2004) Radnóti Sándor
Konferencia a népi kultúráról
Konferencia Berlinben [Kőszeg Ferenc]
Konferencia magzatokkal, csecsemőkkel, fiatalokkal
Konferencia résztevevők rövid életrajzai
König Lehar népe Bán Zoltán András
Könnyes könyvek Hajdu István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon