Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kis orosz parlamentarizmus
Kis ózdi hepiend Eörsi János
Kis Péter (32) építész
Kis politikai földrajz Solt Ottilia
Kis regény, kis csalódás Kálmán C. György
Kis rongyszőnyeg Swierkiewicz Róbertnek Hajdu István
Kis szeptemberi ellenforradalom Seres László
Kis szlovák abszurd vagy nagy szlovák káosz? Gyurovszky S. László
Kis Visegrád Bécsben
Kis Visegrád Prágában (kőszeg)
Kiš, Danilo: Kételyek kora
Kisamerika – Egy film elő- és utóélete
Kisbali László (1954–2009) Radnóti Sándor
Kisbér / Komszocialisták / Dolgozatjavítást! / A látható légió nwa [Nagy W. András]
Kiscsoportos parlament Bauer Tamás
Kiscsoportos tb-terápia Misi Márta
Kisdoktorok, nagydoktorok, kalandorok dr. Fáy László
Kisebbrendűség és fölény [Kisbali László]
Kisebbség és még kisebbség révész
Kisebbségben Szőcs Géza
Kisebbségben? Lackó Miklós
Kisebbségben… Vajda Mihály
Kisebbségek és diaszpórajog Pap András László
Kisebbségek és keretek Mészáros István László
Kisebbségek szűk marokban Révész Sándor
Kisebbségek, autonómia, jogvédelem Kardos Gábor
Kisebbségekről és némely liberális pártokról Bretter Zoltán
Kisebbségi elégia Bódis Gábor
Kisebbségi kérdőjelek
Kisebbségi kérdőjelek –k
Kisebbségi Tagozat
Kisebbségi vödör Balla D. Károly
Kisebbségvédelem vagy államvédelem? Noszkai Gábor
Kísérlet Lackfi János
Kísérlet a totális állam totális leírására Mink András
Kísérlet vagy illúzió? Ó Pál

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon