Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kihűlő kőzetrétegek Lanczkor Gábor
Kijelölve Iványi Gábor
Kijev Kis Októbere Kiss Ilona
Kik a kéksisakosok? Kende Tamás
Kik azok a liberálfasiszták? / Elveszett illúziók / Csupa i, csupa I… nl [Neményi László]
Kik azok a máskéntgondolkodók, [Kis János]
Kik azok a népbarátok? solt
Kik azok a nyilasok? Ungváry Krisztián
Kik azok a szocialisták? Neményi László
Kik azok az újságírók…
Kik ezek? Bán Zoltán András
Kiket szólítanak meg a pártok? Marián Béla
Kilakoltatás Budapesten is van! Matern Éva
Kilátás a bozótból Kovács Miklós
Kilátás a mosdótálból –lf– [Langmár Ferenc]
Kilátás az elefántcsonttoronyból Lattmann Tamás
Kilátás az Országházból Tamás Gáspár Miklós
Kilenc nap, mely… Szergej Baruh
Kilenc százalék a külföldi
Kilenc vázlatpont Könczei György
Kilencedik védőbeszéd G. István László
Kilenchatvan – mondja a baba Rácz Péter
Kilencvenes évek Ayhan Gökhan
Kilencvenkettőben nyolcvanhatról Litván György
Kilépettek és kitaszítottak T. Zselensky Péter
Kilépni a takarásból Halász Tamás
Kilépni se könnyű… (Pelsőczi Gyula)
Kilépődíj Jugo-Sing-Singből Vicei Károly
Kilóg a falóláb Révész Sándor
Kim Ir Szen és Fidel Castro titkos levelezése Vitalij Moszkalenko
Kimutatkozunk Valcz Gábor
Kiművelt emberfők Vajda Éva
Kínai Bős–Nagymaros? Jordán Gyula
Kínai hazacsalogató [Kőszeg Ferenc]
Kínai vándorutak Ara-Kovács Attila
Kínaiak Kerepestarcsán –g [Kőszeg Ferenc]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon