Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kísérletek Tandori Dezső
Kísért a múlt Juhász József
Kísértet járja be / Clinton és a mexikói mocsár / Ki a tettes? (KI) [Kiss Ilona], (nl) [Neményi László]
Kisgazdák és nagy gazdák Eörsi János
Kiskedvencből mostohagyerek? Egedy Tamás
Kislány a falnál Forgách András
Kisoktóberi posztmodern Mózes Lajos
Kiss Róbert (SZDSZ): A különböző megoldások költségei
Kissért a múlt
Kissért a múlt
Kissspróza­bu­ze­ra, avagy retorika és frag­­mentum a fórumon Balogh Endre
Kistigrisek új utakon Robert A. Scalapino
Kistotalcar Telente Levente [Csuhai István]
Kisüzem a nagyüzemben Zsille Zoltán
Kisvárosi nők Kovács Katalin, Váradi Monika Mária
Kiszely Károly nyilatkozata (Kiszely Károly)
Kiszolgáltatott víz Hajdu István
Kit igazol az ÁSZ? –eö– [Eörsi János]
Kit szeret Csaba? –efhá– [F. Havas Gábor]
Kit vesznek föl az európai klubba? Vajna János
Kitaszított adventisták Fehér Dániel [Iványi Gábor]
Kitépett szív Vitalij Moszkalenko
Kitörés Nagy W. András
Kitörés a kettős csapdából Yehuda Lahav
Kitörési pont: az iskola F. Havas Gábor
Kitörni a bűvös körből... Elena Stefoi
Kitört a szabadság Eörsi István
Kiürültek a fiókok Nánay István
Kiütősdi Kiss Ilona
Kiúttalanul Juhász József
Kiűzetés Daróczi J. Gyula, Daróczi János, dr. Talyigás Katalin, Sztojka Katalin
Kiűzetésünk pontos története Krasztev Péter
Kivágatok Keresztesi József
Kivágjuk, kifosztjuk, kifizetjük –kozák–
Kiválni vagy elszakadni? Juhász József
Kívánok jobbulást Petri György

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon