Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kivárás a Balkánon Tim Judah
Kivégzések
Kivégzések
Kivégzések
Kivégzések a forradalom után Mécs Imre
Kivégzett disznók, mély-ökológusok Galántai Zoltán
Kivételes (lakás)ellátmányok –g [Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc], –lt
Kivívott rabság [Kisbali László]
Kivonat a Martin Luther King Egyesület a kerepestarcsai átmeneti tábor körülményeiről írott jelentéséből
Kívül az irodalmi szervizjátékon Bán Zoltán András
Kívül kemény – belül puha Szegő Márta
Kívül tágasabb Kőszeg Ferenc
Klánháború vagy iszlám forradalom? Kiss Ilona
Klaniczay Tibor emlékére Balázs Mihály
Klasszicizmus Hajdu István
Klaus miniszterelnök téved Lubos Palata
Klausztrofóbia – prágai megfogalmazásban Daniel Kumermann
Klestilnek lapot osztanak V. J. [Vajna János]
Kő és kapu
Koalíció ellenzék nélkül? Arató András
Koalíció és felelősség (Kozma Géza)
Koalíciós dilemmák Nyusztay Máté
Koalíciós kavalkád Gyurovszky S. László
Kocka néni Szilágyi-Gál Mihály
Kockázat – biztosítékok nélkül Greskovits Béla
Kódolt gyerekek Tódor János
Kohl és Vogel a német egységről
Kohl esete a Stasival és a jogállammal
Kohl, a legyőzhetetlen? Neményi László
Kohn és Kazinczy találkoznak Hajdu István
Kókatag győzelmi lobogók Krasztev Péter
Kolbászból font kerítés? Fertő Imre
Kölcsön – egyik zsebből a másikba [Eörsi János]
Koldusbotozás révész
Kollégák Szerbhorváth György
Kolozsvári anziksz. A gyertyatartó Visky András

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon