Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Kira emlék­könyvébe Vajda Mihály
Kirajzás Baló Péter
Kirakatper – zárt ajtók mögött [Kis János]
Király Béla nyilatkozata Király Béla
Király Jenő: Frivol múzsa
Királyi mészárszék nmzs
Királynő a menhelyen (kőszeg)
Királypuccs, avagy káosz a világ tetején Pál Attila
Királytükör [Kisbali László]
Kire kell ütni? Bikácsy Gergely
Kirendezett terek Hajdu István
Kirgizek legyünk, vagy oroszok? Bíró Nurila
Kis bevétel, nagy részrehajlás Langmár Ferenc
Kis emlékmű-esztétika Radnóti Sándor
Kis fehér ház Tar Sándor
Kis hír – kis kommentár t. [Solt Ottilia]
Kis ír kronológia
Kis János kilépése Mink András
Kis János majdnem száz napja (Albert Béla), –szeg [Kőszeg Ferenc]
Kis János nyilatkozata a sajtónak
Kis János úrnak / Észrevételek Andorfer Miklós r. főhadnagy leveléhez (Andorfer Miklós), Hack Péter
Kis János: Mit várok e vitától? – Válasz Balázs Zoltánnak
Kis János: „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának” Mink András, Révész Sándor
Kis János: „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának” Mink András, Révész Sándor
Kis konyhai apokalipszis Kiss Ilona
Kis kudarcok, kis sikerek –eö– [Eörsi János]
Kis kuruc pornográfia Bene Sándor
Kis lépések és nagy kihívások Szent-Iványi István
Kis magyar abortusztörténet Mink András
Kis magyar apartheid Zalabai Gábor
Kis magyar detente / Körülírt zuhanás nwa [Nagy W. András]
Kis magyar sajtópaletta Bozóki András
Kis októberi megbékéltetés Mózes Lajos
Kis októberi megbékéltetés Mózes Lajos
Kis októberi ünnepek zádori
Kis olasz tartománytörténet [Horváth Jenő]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon