Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Tanulságok (Endrődy Pál)
Tanulságos? (Fodor László)
Tanvédő háború Révész Sándor
Tanyai történet Takács Zsuzsa
Tapsol a minisztérium –up– [Upor Péter]
Tapsoljunk a Beszélőnek?/Nem mindig tapsolok Gazsinak (B. T.), (Vezér Erzsébet)
Tapsoljunk Gazsinak, K. F. [Kőszeg Ferenc]
Tar Sándor Szürke galamb című regényéről
Tárca nélküli alelnökök Krokovay Zsolt
Tárcadíjpályázatunk eredményhirdetése
Tárgyalások – kész tényekről Eörsi János
Társadalmi békeszolgálat Kiszely Károly
Társadalmi okosságtan [Kisbali László]
Társadalmi változások – egyéni sorsfordulók Neményi Mária
Társadalom, futóláncon (Ács) Grawátsch Péter
Társadalomtörténet a segítők képzésében Halmos Károly
Társbérleti nemzetpolitika? Ara-Kovács Attila
Társkeresés Stefan Musto
Társkeresők klubja? Kovács Miklós
Társulás a békéért Király Béla
Tárt torokkal Upor Péter
Tartalék kontra osztalék P. E. [Papp Emília]
Tartalom
Tartozás Eörsi István
Tartózkodó kérelem Kőszeg Ferenc
Tartsd a szád! / Összeesküvés Szlovákia ellen? B. E. [Békés Erzsébet], Vajda György
Tarzan és az embertudományok Galántai Zoltán
Tatabánya: Siker és konszenzus Szirmai Viktória
Tatabányai szocpol Csutoros Gergely
Tatárok Magyarországban avagy a költői kérdésről Orbán Ottó
Tatjana levele a Törpe utca 6-ba, Ambrus Judit
Tavasz Gerevich András
Tavasz Magyarországon Szabó Béla István
Tavasz van! Mezei György
Tavasz van, gyönyörű –czki [Gyekiczki András]
Tavaszi áldozatok Ara-Kovács Attila

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon