Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Teremőr Nagy Kata
Tereptapasztalatok a cigány gyerekek kisiskoláiban Virág Tünde
Térey János Termann hagyományai című könyvéről
Terézinvestitura Zolnay János
Terézváros milliói dr. Marián Miklós, –eö– [Eörsi János]
Terézvárosi harci játékok –czki [Gyekiczki András]
Terjed az ismeret Kálmán C. György
Térkép, csata után Eörsi János
Termelő erők
Természetes jog és politika [Kisbali László]
Ternyiskin herceg Forgách András
Terror és leadership Seres László
Terrorizmus és szabadságjogok (–) [Neményi László]
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci Angyalosi Gergely, Erdős Virág, Gyeskó Ágnes
Térségiszony Zolnay János
Térszemle Zolnay János
Térszerződés Zolnay János
Tervbeakaszkodás Mink András
Tervezet
Tervszerű demokráciát! / Közjó és pártjó / Államtudományos kutatók nwa [Nagy W. András]
Tessék mondani, mi az a tüntetés? lt [Solt Ottilia]
Tessék választani! –lt [Solt Ottilia]
Test és beszéd Láng Zsolt
Testi mesék Gelencsér Gábor
Testvér lészen minden ember Iványi Gábor
Tétova elszántak, elszánt tétovák Szilágyi Sándor
Tetvek Bíró-Balogh Tamás
Tetves, rohadt kurvák Tóth Krisztina
Tévedések végjátéka Wojciech Maziarski
Tévedtem –efhá– [F. Havas Gábor]
Tévés kaland Szerbhorváth György
Téveszmék a szabadságról Lénárd Ödön
Tévigazságok Révész Sándor
Tévtanoda Pőcze Gábor
Tévtanügy Révész Sándor
Tézisek a jugoszláv kisebbségek minimális jogairól

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon