Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Statisztáló pártok
Status quo vagy stabilitás? Pető Iván
Státuskampány Tibori Szabó Zoltán
Státusmagyarok, tartalék haza
Státustörvény Kis János
Stefka Titusz –lt [Solt Ottilia]
Stille Nacht Révész Sándor
Stílus-e az újmodern? Baranyai Katalin
Stílusváltás, avagy: „Vigyázat, csalok!” Parajdi Dénes [Mezei Károly]
Stimulus vagy reform? Mindkettő.
Stockholmi beszéd Claude Simon
Stratégiai korszerűsítés Klaniczay Gábor
Stratégiák [Zolnay János]
Struktúra kontra rendszerváltás Bretter Zoltán
Stukkerek és pancserek efhá–lt–szeg [F. Havas Gábor–Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]
Subi Dubai – avagy Alex az égből Tandori Dezső
Sufni Soroksáron –eö– [Eörsi János]
Sújtólégrobbanás Rostás Zoltán
Süketek perbeszéde Kertész Péter
Sulitej (z. j.) [Zolnay János]
Sulykoló-stratégiák Síklaki István
Súlyos, súlyosabb, legsúlyosabb efhá [F. Havas Gábor]
Súlyosbító körülmény: értelmes
Sűrű és laza Kálmán C. György
Sütő András vallomása új könyvéről
Sütő András-interjú, 1992
Svábhegyi lokálpatrióták Szép Zsuzsa
Svábok, magyarok a háború után Yehuda Lahav
Svédország észhez tért lt [Solt Ottilia]
Sz, mint sz… Szilágyi Andor
Szabad a pálya Révész Sándor, Zolnay János
Szabad a pálya Balázs Zoltánnal és Miklósi Zoltánnal – 2013. május 19.
Szabad a pálya Balázs Zoltánnal és Miklósi Zoltánnal – 2013. május 19.
Szabad a pálya Böcskei Balázzsal – 2014. április 18.
Szabad a pálya Böcskei Balázzsal – 2014. április 18.
Szabad a Pálya Eörsi Mátyással – 2013. augusztus 4.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon