Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Szabad ötletek kettő plusz egy ülésben a szabad demokratákról és más pártokról III. Kőszeg Ferenc
Szabad polgárok szlovák pártja Gyurovszky S. László
Szabad sajtó, jó éjszakát! [Kisbali László]
Szabad tévé – magyar tévé révész
Szabad tévé – magyar tévé révész
Szabad újságírók (is) kerestetnek L. F. [Langmár Ferenc]
Szabad-e itt szabadnak lenni?
Szabadelvű polgári centrumot! Bozóki András
Szabadíts meg a Sorostól/Borosstól! F. Havas Gábor
Szabadkézi regény Kováts Albert
Szabadok-e – még, már – a szabadegyházak? Szigeti Jenő
Szabadon fogva Ambrus Judit
Szabadon, de elégedetlenül K. I. [Kiss Ilona]
Szabadság és szolidaritás? Fencsik Flóra
Szabadság miatt zárva Szegő János
Szabadság tér, a Magyar Televízió lépcsője Csengey Dénes
Szabadság téri gondolatok Riecke Werner
Szabadság terror idején Seres László
Szabadság, méltóság, kétely Mink András
Szabadság-adó Andrzej Gelberg
Szabadság? Szerelem? Varga Balázs
Szabadságepizódok Bakonyoszlopon Kamarás István
Szabadulni a bükkfanyelv közegétől Andrei Schwatz
Szabályszerű kivégzés [Révész Sándor]
Szabályzat a tüzérségi illemhelyek használatáról
Szabó Miklós megfontolásai
Szabó Miklós: Az ellopott barikád Eörsi László
Szabó Zoltán Magyar Nemzete Kenedi János
Szabó Zsolt, a VII. kerületi önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke [Zolnay János]
Szadat halála Kovácsy Tibor
Szaggatott vonal Egressy Zoltán
Szakadás a kormánypártban Gyurovszky S. László
Szakadék vezetők és munkások között Zala Béla
Szakdolgozat a magaslesről Szabó Miklós
Szakértői tervezet az új Munka Törvénykönyvről Tóth András
Szakértők után dilettánsok Eörsi János

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon