Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Szavazások kőszeg
Szavazzunk a szamárra? Révész Sándor
Száz év magány Seres László
Száz nap, amely megrengette a mezőgazdaságot Nagy Huszein Tibor
Századvéges gyürkőzések (m. g.)
Százan vagy százévesen? Iványi Gábor
Százesztendős dilemmák Miklóssy Endre
Százéves háború?
Százéves háború?
Százharminchat kicsiny irodalomtörténet Angyalosi Gergely
Százmilliárdos veszteség L. F. [Langmár Ferenc]
Szeánsz Dragomán György
Szebb jövőt! Ádám Zoltán
Szebb jövőt! Boldogabb Für Lajost! Seres László
Szedresi Cigány Szövetség –efhá– [F. Havas Gábor]
SZEF: szorosabb egységben (ZZS) [Zádori Zsolt]
Szegedi gondolatok (kőszeg)
Szegedi tudósítónk jelentkezik S. [Solt Ottilia]
Szegény 1956-os Intézet, szegény Szakolczai Attila (Dr. Jobbágyi Gábor)
Szegény írók! [Kisbali László]
Szegény Jobbágyi Gábor nem nyugodhat Eörsi László
Szegény központ! [Eörsi János]
Szegény történelem Szakolczai Attila
Szegénykonyha Halasi Zoltán
Szegénypolitika versus szociálpolitika – széljegyzetek Győri Péter
Szegénység és közlekedéshálózati centralizáció Benyó Bertalan
Szegényszag Peer Krisztián
Szégyellik, de megteszik Vitalij Moszkalenko
Szégyen lt [Solt Ottilia]
Szégyenlős revizionizmus Neményi László
Szék-Házon belül Kozák László
Székek a Duna fölött Várady Szabolcs
Székely Bertalan akadémikus modernsége Szabó Júlia
Székely Bertalan anatómiai és mozgástanulmányai
Székesfehérvár: Mag és erőtér Szász András
Székházasság F. Havas Gábor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon