Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Szeméttelep a határon Csutoros Gergely
Szemlesütés Kende Tamás
Szemtől szembe Gács Anna
Széna tér, 1956 Eörsi László
Széna tériek a rendszerváltás óta Eörsi László
Szénbányák a tájban Vit László
Szenczei, Szárszó, egyebek… Molnár Gusztáv
Szenny-ár Papp Emília
Szénporhintés Szőke Zsuzsa
Szent a béke [Kis János]
Szent Garta kasztráló árnya Milan Kundera
Szent György búcsúja, miközben a sárkány színre lép Dobrovits Mihály
Szent György és a sárkány Dobrovits Mihály
Szent Isten, Béla, a kommunisták ki akarnak lépni a saját kormányukból! Tamás Gáspár Miklós
Szent Isten, Béla, már ezek is NEXT-eznek! Sebes Gábor
Szent Isten, Gábor, hát ennyire? (Pál Péter)
Szent István metamorfózisai Mink András
Szent István, a terrorista Fényi Tibor
Szent mindennapiság Krusovszky Dénes
Szent Tamás az ugaron Szalai Miklós
Szent vagy profán háború? Végel László
Szentágothai János (1912–1994)
Szentandreja Fodor Andrea
Szentmise
Szenvedélyek igaz rajza Bazsányi Sándor
Szenvedélymentesen a magyar gazdaságról
Szép egyedül t [Solt Ottilia]
Szép Ernővel csúnyán bánni? Tandori Dezső
Szép kis Duma / Brit euro-aggályok / Republikánus terápia B. E. [Békés Erzsébet], K. I. [Kiss Ilona], N. L. [Neményi László]
Szép új világ Bányai Péter
Szép versek 1963 Parti Nagy Lajos
Szép volt, elnök úr! révész
Szép, könyörtelen alakoskodás Hans-Henning Paetzke
Szép-e a jó? Jó-e a szép? György Péter
Szépek, de balfaszok Vitalij Moszkalenko
Szeptember 9–10-én, szegénységellenes hétvége, Józsefváros – solt –

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon