Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Szlovák anyácska megkergült fiai Martin M. Simecka
Szlovák pártkalauz
Szlovák rulett Tóth Károly
Szlovák torpedó Gyurovszky S. László
Szlovák unalom Martin M. Simecka
Szlovákia, Szlovákia… Somos Péter
Szlovákia, Szlovákia… Somos Péter
Szlovákia: Minden eladó – nekünk! Gyurovszky
Szlovákia: miniszter fasiszta múlttal / Szerbia: népszínmű / Kelet-Európa: NATO vagy Oroszország? / A mi ombudsmanunk / A kormány bizalma / Erőpolitika / A miniszterelnök egészségi állapota Bódis, Gyurovszky, lt [Solt Ottilia], Tálas
Szlovákia: Tíz év múltán Martin M. Simecka
Szlovákiában az emberek többsége „etnikai” alapon választ Kiss Ilona, Neményi László
Szlovákiai levelek Duray Miklós védelmében Jan Carnogursky, Milan Simecka, Miroslav Kut
Szlovákiai magyar pártok és mozgalmak
Szlovén alkotmánymódosítás Szilágyi Imre
Szlovén rebellió Szilágyi Imre
Szlovénia és a szövetségi vezetés háborúja Milan Nikolics
Szlovénia és Budapest Bauer Tamás
Szlovénia lesz Németország Kuvaitja? Vágvölgyi B. András
Szlovénia útja az önállóság felé Szilágyi Imre
Szlovénia vagy Szlovákia nyomában? Tardos Károly
Szlovénia választások előtt Szilágyi Imre
Szlovéniától Szlovákiáig Hardi Tamás
Szó szerinti… Révész Béla
Szó, szót, követ Beck András
Szóból ért az ember – félre – a nép szavából Makkai László
Szocdemsztorik
Szociáldemokrácia és liberalizmus a századvég Magyarországán Székely Zoltán
Szociáldemokrata újjászületés [Fencsik Flóra]
Szociális beütés K. L. [Kozák László]
Szociális csődellátás Győri Péter
Szociális és liberális demagógia Szabó Zoltán
Szociális hálózatok Csányi Gábor, Szendrői Balázs
Szociális jólét és rossz közérzet Sajó András
Szociális munka és kultúra Varsányi Erika
Szociális örvény F. Havas Gábor
Szociális rendőrezredek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon