Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Szomorú sztrájk –eö– [Eörsi János]
Szomszédok: egy másik kép Tomasz Strzembosz
Szónoklatok Erdélyért Al. Cistelecan
Szőnyeg Halmai Tamás
Szőnyegbombázás, aknamező Mészáros István László
Szóra bírni az álmot Takács Zsuzsa
Szorít az idő Rózsa Edit
Szorítkozzunk, Uraim! Révész Sándor
Szorongás, Orfeusz Barta Péter
Szorongok, tehát szavazok Böcskei Balázs
Szorongva és reménykedve: az új európai értékközösség felé
SZÖSSZENETEK Sződy Macó
SZOSZ – álvita és valódi feladatok (Seres Antal)
Szószék Szlukovényi Katalin
Szót kér az Ifjúsági Demokrata Fórum (Skribek Péter)
Szóvá teszek egy ízléstelenséget Eörsi István
Szóval… Barát József
Szóvég Parti Nagy Lajos
Szövegfonatok Kántor Zsolt
Szöveghű részletek Illés Gyula a közjegyzői okiratban foglalt nyilatkozatából
Szóvesztés Vörös István
Szövetség a Svábhegyért
Szövetség, mint a neve is mutatja… –g [Kőszeg Ferenc]
Szovjet marxizmus és nacionalizmus Tamás Gáspár Miklós
Szovjet megszállás Moszkvában
Szovjet megszállás Moszkvában Kőszeg Ferenc
Szovjet önembargó Könczöl Csaba
Szovjet örökség Vég Gábor
Szovjet változások a felszínen és a mélyben Ács Péter [Grawátsch Péter]
Szovjet változatok a német témára
Szponzorok a görög–római világban Németh György
Szponzorok piaca
Sztálin keze Sebők Zoltán
Sztálin nevelt bennünket Harmat Pál
Sztálin tér, október 23. Vizinczey István, –szeg [Kőszeg Ferenc]
Sztálin vagy Stefan cel Mare? Bíró Béla

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon