Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Szociális útkereső-útvesztő Lévai Katalin
Szocialista szakértelem Kerno Verseck
Szociálliberálisok az SZDSZ-ben Eörsi János
Szociálpolitika alulnézetből
Szociálpolitika alulnézetből Solt Ottilia
Szociálpolitika és világnézet [Kisbali László]
Szociálpolitikai alternatíva solt
Szociálpolitikus szakszervezetek E. J. [Eörsi János]
Szocreál mese egy mátyásföldi házról Fényi Tibor
Szócsaták és széncsaták Kiss Ilona
Szócséplőgép révész
Szódalovas túra Háy János
Szőke György 1935–2008 Kelemen János
Szőke kislány! Jónás Tamás
Szókoszorú Solt Ottilia sírjára Petri György
Szoktatás –szeg [Kőszeg Ferenc]
Szól a fűmuzsika Deczki Sarolta
Szól a kakas már –lt [Solt Ottilia]
Szól a kakas már (Szentkirályi András)
Szolarizált leves Vasák Benedek Balázs
Szólásszabadság és vallás Robert Post
Szolgák és szolgálók Ipolytölgyesen Zádori Zsolt
Szolgák voltunk Iványi Gábor
Szolgáltatni és adni –up– [Upor Péter]
Szolidáris kamatlábak Vajna János
Szolidaritási nyilatkozat
Szolnok: Alközpont és periféria Szervák Tibor
Szólt szám, fáj fejem Újvárosi Viktor [Somogyi János]
Szolzsenyicin kontra Szaharov? Kiss Ilona
SzoMALI: sivatagi tragédia Pál Attila
Szomália és az új világrend / Szovjethatalom – megszüntetve megőrizni? / Polgári nyilvánosság / Kellemetlen bevételek / Jóléti vagy rosszléti állam / Soros György 40 ezer dollárja (nl–ki) [Neményi László–Kiss Ilona], lt [Solt Ottilia]
Szombat
Szombati lapszemle V. G. [Vég Gábor]
Szóminta 1958 Gagyi-Balla István, Gyenes Pál, Körösényi András
Szomorú ballada az illanékony ifjúságról Varró Dániel
Szomorú kis fesztivál mar–os [Martos Gábor]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon