Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Búcsú a szejmtől David Warszawski
Búcsú Donáth Ferenctől
Búcsú egy naiv embertől Eörsi István
Búcsú egy pocsék kormánytól Tálas Péter
Búcsú egy „gyanús kozmopolita liberálistól” Neményi László
Búcsú és megérkezés Csuhai István
Búcsú Forgács Páltól Iványi Gábor
Búcsú Lacitól Mink András
Búcsú Lenintől Sz. Bíró Zoltán
Búcsú Mazowieckitől? Wojciech Maziarski
Búcsú Ottiliától Demszky Gábor
Búcsú Ottiliától Havas Gábor
Búcsú Suchockától? Tálas Péter
Búcsú-pillantás Bori Erzsébet
Búcsúzás Petri György
Búcsúztató –efhá– [F. Havas Gábor]
Budapest a közép-magyarországi régióban Bihari Gábor
Budapest csatlakozás előtt
Budapest legújabb vőlegénye –lt [Solt Ottilia]
Budapest mesél Ambrus Judit
Budapest távlati koncepciója Batár Attila
Budapest túl jón és rosszon Gyáni Gábor
Budapest vőlegénye: városkímélő fejlesztést! nwa [Nagy W. András]
Budapest, 1913 Szabó Júlia
Budapest, de csodás? Horváth M. Tamás
Budapest, te csodás – ster – [Angster László]
Budapest: műgyűjtők városa Ébli Gábor
Budapesti apokrif Bori Erzsébet
Budapesti Búcsú Maloschik Róbert
Budapesti listás szavazatok az összes listás szavazat százalékában
Budapesti tanügyek Beke Kata, Kelemen Péter
Budapesti tárgyalások a Duna védelmében Lipták Béla
Budapesti távlatok Preisich Gábor
Budapesti távlatok Miklóssy Endre
Buddhisták Magyar László András
Buddhisták, zsenik, Kárpátok Bikácsy Gergely

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon