Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A senki zöldjén… Vit László
A sétáló ember Párizsban –g [Kőszeg Ferenc]
A siker kulcsai
A siker szemináriuma Tábori Zoltán
A sikeres Magyarország Konrád György
A síklakó Balla D. Károly
A siralmas alternatíva Eörsi János
A skinheadtalány Solt Ottilia
A skizofrénia természetes L. F. [Langmár Ferenc]
A Slosár-ágyúk is besülnek Tálas Péter
A smároló gyilkos unatkozik Hazai Attila
A só ára Bori Erzsébet
A sok – kevés Csáki Judit
A sokkérdésű szfinx Hegyi Gábor
A sommás ítéletek irritálnak Solt Ottilia
A Sophia világa Babarczy Eszter
A sörbarátság vége? Tálas Péter
A sorkatonák jogvédelme
A soroksári modell I. Upor Péter
A soroksári modell II. Upor Péter
A Soros-jelenség Ara-Kovács Attila
A Soros-jelentés Nóvé Béla
A sors és a számla David Makszimovics Sosztak
A sors és a számla David Makszimovics Sosztak
A sors és a számla David Makszimovics Sosztak
A sors és a számla David Makszimovics Sosztak
A sors és a számla David Makszimovics Sosztak
A sors üressége és hidegsége, melybe olykor egy kis gazdagság és melegség is vegyül Hajdu István
A sortűz-specialista Korsós Jenő
A spanyol nemzeti érdek Vajna János
A státustörvény: kisebbségvédelem helyett „nemzetpolitika” Bauer Tamás
A stílus az állam! Nagy W. András
A stockholmi tavasz –efhá [F. Havas Gábor]
A Styx mindkét oldalán Neményi László, Zádori Zsolt
A sült galamb esete a külföldi tőkével Bán Zsuzsa
A Suttogó Papp András

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon