Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A szakszerű nyugodt erő F. Havas Gábor
A szakszervezeti hatalom vége? Orosz István
A szálak Bukarestbe vezetnek Ara-Kovács Attila
A szamizdat-Beszélő titka(i)
A Szampó monológja a vízbeesés után Szálinger Balázs
A szándék komolysága
A szankciók árnyékában Bódis Gábor
A szankciók kijátszása
A szárnyas idő, mit lekötöz a hó Takács Géza
A szatíra feltámadása Varga Balázs
A szavazókörtől az eredményhirdetésig –szeg [Kőszeg Ferenc]
A szegénység iskolája Mezei György, Sarlós Katalin
A szegénységnek nincs vallása Zolnay János
A szégyen Eörsi István
A szégyenlős tulipán révész
A székely kapu meg a jogszabályok
A szektaüldőző szekták Bartus László
A széktől a székesegyházig Rév Ilona
A szél és a vitorla Cs. Gyímesi Éva
A szélcsatorna-töltelék Müllner Dóra
A szeletelőben Tandori Dezső
A szelíd forradalom vad napjai Jirí Ruml
A szellemi társ, a hűséges barát Bácskai Vera
A szem és a fül (Ryszard W. Kluszczynski)
A szembenézés kudarca Monori Áron
A szembesítés kínjai Kende Tamás
A szemfényvesztés tovább terebélyesedik Janics Kálmán
A szemről Szabó T. Anna
A szent és a profán Hajdu István
A Szent István-cukorka Révész Sándor
A szent jobb, felfelé fordítva Fehér Dániel [Iványi Gábor]
A szent malaszt Grecsó Krisztián
A szent tehén Láng László
A szenvedélyek évadja: Listen to Your Heart Hegedűs István
A szenvedő, a flegma és a bősz Bazsányi Sándor
A szép Felipe Kovácsy Tibor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon