Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A teória csábítása Bán Zoltán András
A tér Lengyel Péter
A téren Nádasdy Ádám
A terepszínű párt
A terror árnyékában Y. L. [Yehuda Lahav]
A terror és a szabadságjogok elleni támadás Ronald Dworkin
A terrorizmus mint rituális kommunikáció Istvánffy András
A területi elv Kemény István
A tervgazdaság haláltusája Holka László
A Testamentum. Dmitrij Sosztakovics emlékei című könyvről
A testért Szűcs Teri
A testetlen szent korona Rév István
A tetszhalál állapotában Nánay István
A tettes már megvan… Lévai Katalin
A teve mint víziló Gács Anna, Révész Sándor
A tévútalap Lukács András
A Thököly úti csoport, 1956 Eörsi László
A TIB 1988-ban Kozák Gyula
A tiltakozás érvénytelenített logikája [Kisbali László]
A tiltás élvezete Pelle Andrea
A tipivilág küszöbén Krokovay Zsolt
A Tiszánál Zádori Zsolt
A tiszta vész kritikája Eörsi János
A tiszták és a „megtisztultak” (Bozóki András), Eörsi János
A tiszteletbeli bányász szelleme Szabó János
A tisztességtudó konyhalány Tamás Gáspár Miklós
A tisztiorvosi törvény kapcsán Donáth Ferenc
A tisztogatás hagyománya Kőszeg Ferenc
A Titanic fedélzetén? [Kis János]
A Titanic fényei Bikácsy Gergely
A Titanic peremén Stefan A. Musto
A titkos jelentések még mindig árthatnak… Burkhard Hirsch
A titkos megrendelő Roland Hofwiler
A titkos tb-kampány Kozák László
A titkosított realizmus Marno János
A titokgazda solt

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon