Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A szürkeseggűek üzenete (Tóth Gy. László)
A tájékoztatás katasztrófája Kiss Ilona
A taktikus miniszter bőkezű hivatala Eörsi János
A találgatástörténet vége rs [Révész Sándor]
A talatofil lány esete a hízott tulokkal –cs
A Tamás-templom karnagya Dalos György
A tanácsrendszer végjátéka „szegénységi jelenség”-gel –czki [Gyekiczki András]
A tanár úr megsebzett önbecsülése Ádám István Pál
A tanítvány a mesternőhöz Nádasdy Ádám
A tanúk Katarzyna Jankowska, Piotr Mucharski
A tanulás és a memória molekuláris alapjai Friedrich Péter
A tapasztalt kocsiszíntévesztő Nagyrónai Tibor
A TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE Szerdahelyi Zoltán
A társadalmi béke vége? Tálas Péter
A társadalmi tiltakozó mozgalom résztvevőihez!
A társadalompolitikai és honismereti klubok 2. nyári tábora Egy klubtag [Horváth Mihály]
A tátongó űr töltögetése Eörsi János
A Tavaszi Fesztivál jazzeseményei Maloschik Róbert
A tavaszi parkápolás időszerű kérdéseiről Hammer Ferenc
A távlat: az Európai Egyesült Államok Vajna János
A távolságtartó megközelítés Bernáth Péter
a taxisok rádióin keresztül a City taxi diszpécserközpontjából
A tbiliszi vérengzésről
A TDDSZ levele Lech Walesához
A téboly stílusa Bán Zoltán András
A tegnapnak tanulunk? Liskó Ilona
A teknősbéka háta –up– [Upor Péter]
A tékozló fiú visszatérése Bikácsy Gergely
A téma Eörsi István
A tendenciózus tévelygés veszedelme
A tendenciózus tévelygés veszedelme
A tender mélységei Zádori Zsolt
A tender mélységei Zádori Zsolt
A tények televénye Révész Sándor
A tények világánál (Dr. Horváth János)
A tényfeltáró újságírás leckéje –t [Solt Ottilia]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon