Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A történelem kazamatái Sándor Iván
A történelem kivételezettjei Vajna János
A történelem mint színház és politika Varga Balázs
A történelem vége? –rég [Rejtő Gábor]
A történelemben nincsenek happy endek
A történelemhamisítás rossz szokása –lt– [Solt Ottilia]
A történelemkönyvek kálváriája Mink András
A történelmi emlékezet Rainer M. János
A történelmi emlékezet Rainer M. János
A történet vége Kákay Aranyos [Tamás Gáspár Miklós]
A történeti pamflet Mink András
A történetírás nehézségei Puchert János
A törtszámok törvénye Török Monika
A törvény és a könyv Barna Imre
A törvény felett, avagy elszámoltatható-e a rendőrség? Kádár András Kristóf
A törvény feslett szövedéke solt
A törvény szövedéke Mink András
A törvénygyáros
A törvénytélen sport –ster– [Angster László]
A totális titkosszolgálat Magyar Elemér
A totalitarizmus elvakító fénye Jorge Semprún
A További, a Néhány és az Egyéb R. S. [Révész Sándor]
A Tragédia tragédiája Nánay István
A tudatlanság felhője Merész Katalin
A tudatminimum alatt –lt [Solt Ottilia]
A tudomány álma Galántai Zoltán
A tudomány szalonképessége Krasztev Péter
A tudós költő viccelődik Kálmán C. György
A Tükör és a ferde kép Révész Sándor
A Tükörfúvó Pollágh Péter
A tulajdonságokkal teli ember Kardos András
A túlélés a tét, nem az önállóság Kiss Ilona
A tulipán, a szegfű és a Marlene Dietrich Lantos Miklós
A túlnyomó súlyok Révész Sándor
A túlnyomók révész
A tüntetés

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon