Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
A titokzatos pályázat és más helyesbítések S. [Solt Ottilia]
A tizenhatodik év Kálmán C. György
A tizenkilencedik esélye Kun István
A TM–6-os titka Kőszeg Ferenc
A többdimenziós ember [Kiss Ilona]
A többpártrendszer nem volt időszerű M. A. [Mink András]
A többség veresége Gyurovszky S. László
A többség zsarnoksága [Kisbali László]
A Tocsik-botrány Zolnay János
A tofupárt Révész Sándor
A Tojás ünnepe Zádori Zsolt
A tőke és a hiánya Lakatos Mária
A tökéletlen kormány Kocsi Ilona
A toleranciától a szabadságig vagy a szabadságtól a jogfosztásig? Ludassy Mária
A Tölgyessy utca Tamás Gáspár Miklós
A tolltartó Tóth Krisztina
A tomahawkok elrablása Németh Gábor
A tömbrendszer halálos dramaturgiája Konrád György
A tömegindulat természete Bibó István
A tömegkommunikátor felelőssége lt [Solt Ottilia]
A Tony Judt-szindróma Stefan Borbély
A töredékek szabadsága [Kisbali László]
A Torgyán-dzsembori Neményi László
A tornakör (kőszeg)
A Török-per Tischler János
A torony Szőcs Géza
A törpeség forradalma Berényi Ilona
A torta Kukorelly Endre
A történelem árnyai és a fiatal demokraták Vágvölgyi B. András
A történelem az élet izéje, valamije, semmije
A történelem az élet izéje, valamije, semmije
A történelem csaló lakásüzér Vajna János
A történelem csele Zselju Zselev
A történelem fantáziája
A történelem fegyver Majtényi György
A történelem hálátlan zakatolása Haraszti Miklós

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon