Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Lezsák Sándor versét mondja Szilágyi Andor
Libapoétika Szegő János
Liberális antikapitalisták? Mink András
Liberális jogi szemlélet, liberalizáció az európai kisebbségpolitikában Egyed Péter
Liberális minimum – nemzeti minimum Mécs Imre
Liberális polgármester Dunaszerdahelyen
Liberális szocializmus [Kisbali László]
Liberális világkonferencia
Liberális „rendez-vous” Mink András
Liberalizálás – pénz reményében? Hegedűs Judit
Liberalizmus a 3. köztársaságban – szuveren.hu
Liberalizmus a harmadik köztársaságban Kis János
Liberalizmus a romokon Stephen Holmes
Liberalizmus és bársonyos hatalom
Liberalizmus és nacionalizmus Dénes Iván Zoltán
Liberalizmus Magyarországon Martin József Péter
Liberalizmus – ma Kis János
Liberalizmus, vallásosság és erkölcs Kádár Péter
Liberalizmusok évada –KL– [Kisbali László]
Liberálom Sz. Nagy Richard
Libéria: szabadság, egyenlőség, testvériség? Pál Attila
Libikóka vagy hinta
Libikókapolitika Juhász József
Liga női szekció –Ra– [Eörsi János]
Liga-visszhang (Deák Jahn Gábor), Kozák László
Ligaliba Kozák László
Ligaliba-folytatás
Lila jövő Szálka Miklós
Limpopón túl – demokrácián innen Harmat Pál
Linda, vár a Colgate! Ambrus Judit
Lipótvárosi pletykák Vágvölgyi B. András
Lipták Tamás, 1930–1998 Hegedűs B. András
Lírai és drámai absztrakt Kováts Albert
Lisszabon után Láng László
Liszt, Bartók, Kocsis –g
Litván György ravatalánál Kende Péter

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon