Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Lehet-e konstruktív a kormánykoalíció?
Lehet-e konstruktív az ellenzék? K. F. [Kőszeg Ferenc]
Lehet-e lelkiismerete egy ateistának? [Kisbali László]
Lehet-e nem hazudni? Ádám Zoltán, Révész Sándor
Lehet-e oly hibátlan Csengery Kristóf
Lehet-e rend Kelet-Közép-Európában? Lackó Miklós
Lehetett volna zarándokhely Nagy Bálint
Lehetőségeinken felül? Bóc Imre
Lehetőségek csak elméletben! Máté Dániel
Lehetőségek és korlátok Vajda László
Lehetséges világok (Kálmán C. György)
Lehetséges-e más, mint neoliberális stratégia? Greskovits Béla
Leírások, nagyjelenetek és élőképek Bán Zoltán András
Lejárt a MUOSZ-igazolványom –eö– [Eörsi János]
Lejjebb csavart gázcsap –iJ– [Eörsi János]
Lejtőfrász Zolnay János
Lejtvény avagy hátha így elolvassá(to)k Tarján Tamás
Leköszönő szép gesztus Papp Emília
Lélegzet –S. O. [Solt Ottilia]
Lélektől nemzetig Havas Fanny
Leleplezés – és? Bányai Péter, Saszet Ágnes
Lelőttek egy cigányt Tamás Gáspár Miklós
Leltár, 1973 Csongor Anna
Lemaradásban és lépéselőnyben Majtényi László
Lemmingek a világűrből Galántai Zoltán
Lengő papír Auerbach Dávid
Lengyel citromtorta Tálas Péter
Lengyel fejlemények – magyar tanulságokkal [Kis János]
Lengyel hibák Hamberger Judit
Lengyel kárpótlás: szént vagy életet Tálas
Lengyel nemeslelkűség és lengyel gyalázat Adam Boniecki, Krzysztof Burnetko
Lengyel párttérkép
Lengyelek a magyaroknak Tischler János
Lengyelek és zsidók Baló Péter
Lengyelek, zsidók P. A. [Pályi András]
Lengyelország 1981 őszén Gömöri György

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon