Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Ledőlnek a gátak? Gyurovszky S. László
Legális squatolás GÁ [Gosztonyi Ágnes]
Legendahős és pornósztár
Legendák nélkül (Domány András)
Léghuzat történelmi tablón Illyés Gyula
Légicsapások, békeesélyek / Visszafestett cégtáblák / Hebron és Afula: kettős mérce (Kiss), (nl) [Neményi László], Yehuda Lahav
Legjobb újabb éjszakám Tandori Dezső
Legkedvesebb díjasaink
Legnagyobb édesvizem Parti Nagy Lajos
Légy a tükörben Hajdu István
Légy ébren!
Legyek a Lenke képén Beszélő
Legyen a szabadság az egész nemzeté közösen [Kisbali László]
Legyen béke már? Bódis Gábor
Legyen Justitia – vesszen a világ! (kőszeg)
Legyen Nemzeti Színház a Déli pályaudvar helyén! Sárdy László
Legyen, de mikor? J. I.
Legyen, de mikor? J. I.
Legyen, de mikor? J. I.
Legyenek átkozottak Poós Zoltán
Legyőzhető-e a koalíció? Csizmadia Ervin
Legyőzik-e a menedzserek a tulajdonosokat? Langmár Ferenc
Legyőzni az MDF-et, megelőzni az MSZP-t K. F. [Kőszeg Ferenc]
Légypiszok F. Havas Gábor
Legyünk az Emberi Jogok Őskeresztényei! Szilágyi Sándor
Legyünk polgárok, hogy magyarok lehessünk [Kisbali László]
Lehallgatott demokrácia Bretter Zoltán
Lehel: a kofahajó R. J. [Rajk Judit]
Lehet egy csipetnyi demokráciával több? Solt Ottilia
Lehet valamivel kevesebb? Baán László
Lehet-e 105 millió egyenlő 30 ezüsttel? Helena Nemcová
Lehet-e az agrárpolitikáról értelmesen beszélni? Fertő Imre
Lehet-e az igazsághoz keresztülhazudni magunkat? Vajda Mihály
Lehet-e címe, kinek nincs lakása? F. Havas Gábor
Lehet-e demokrácia Hága nélkül? Kende Tamás
Lehet-e jó regényt írni KGB-tisztekről? Kiss Ilona

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon