Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Égetni való mű [Karátson Gábor]
Égetni való szemét? [Karátson Gábor]
Egri csínytevések Magyar Elemér
Égszakadás, földindulás… / Rosszkedvű európai csúcs / Biliárd Center / Kónya Imre Amerikában / A Csurka-dráma lt [Solt Ottilia], nl [Neményi László]
Egy (anonim) kulturális menedzser sirámai
Egy 160 cm-en aluli, Heiszler Vilmos
Egy 1983-as beszélgetésből
Egy : egy (kőszeg)
Egy a „túlnyomók” közül… (Dr. Török Ferenc), révész
Egy alsós mama
Egy amerikai Európában Neményi László
Egy amerikai Judeofóbiában Papp László Tamás
Egy ámokfutó riporter kalandjai Berlintől Jerevánig Lovas Zoltán
Egy ausztráliai nyúl Rádai Gábor
Egy ballagás 1998-ból Fenyő D. György
Egy baloldali álma Vég Gábor
Egy baráti kapcsolat hosszú története Kende Péter
Egy bátor rajzoló Szarka Zoltán
Egy belülálló – kívülről Fron Nazi
EGY BÉNA MONDAT A KÖSZÖNETRŐL Daróczi Gábor
Egy bíbor… Csáky Marianne
Egy bögre bitumen Parti Nagy Lajos
Egy boldog könyv Boros Judit
Egy borzalmas éjszaka (levél barátomnak) (Fort András)
Egy boszorka van Tóth Krisztina
Egy család világképei Hajdu István
Egy családregény (második) vége Gyurovszky S. László
Egy csapásra Loss Sándor
Egy csapásra nem lehet Szilágyiné Szemkeő Judit
Egy csepp győzelem solt
Egy Csernobil elég volt Mangel Gyöngyi
Egy csónakban Varga Kristóf
Egy csöpp méreg Bíró Béla
Egy DeKa tanulság
Egy DeKa tanulság
Egy díj hányatott sorsa Nánay István

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon